Összetett és figyelmet igénylő feladat lehet egy szálloda karakterének megalkotása. Megannyi apró részlet az, ami eldönti, hogy milyen érzésekkel távozunk nyaralásunk színhelyéről.
Volt szerencsém már több különböző hotelhez utazásaim során, de még egyiket sem próbáltam olyan szemmel nézni, mint ahogy most Mauritiuson teszem. Szálloda-mustránk pénteken vette kezdetét, és már ezen a napon sikerült megértenem, mennyire átgondolt folyamat az, ami szerint a vendéglátóipar működik.
Első napi szállásunk, a Lux* Belle Mare közvetlen közelében lévő The Residence Mauritius hotel megtekintésével indult a nap. A Residence stílusában kevéssel különbözik a Lux*-tól, hangulata valamiért mégis határozottan jobb. Elrendezése, illetve berendezése a legapróbb részletekig ízléses. Az itteni dekoráció java helytörténeti, amihez hasonlót sajnos csak kevés hotelben tapasztaltunk az azóta megtekintettek közül, pedig a helyi értékek bemutatása még egy nemzetközi láncnál is nagyon szerencsés dekorációs eszköz.
Innen a háromcsillagos Emeraude Beach Hotelbe mentünk tovább. Ez egy helyi család által működtetett barátságos és kicsi szálloda. Közvetlen óceánpartja nincs, ahogy egybefüggő, nyitott terei sem, a hangulata ettől pedig kissé olyan, mintha egy őserdőben állna. Színes kertjében egymást váltják a különféle pálmák és a tűlevelűek, a méretes növényzet és a kétszintes házikók együttese pedig olyan hatékonyan fogja a napfényt, hogy a medencén kívül kevés helyen szakad meg az árnyék. A napozásra, fürdésre, és a végtelennek tűnő óceán látványára vágyóknak itt muszáj tenni egy plusz sétát: mindössze egy gyér forgalmú autóúton kell átmenni, hogy a parthoz érjünk.
Az ezt követő állomás a modern stílusú Long Beach Hotel volt, amely szinte mindenben az Emeraude ellentéte. A távolságok a Beach-en hatalmasok, és kissé olyan, mint egy apró város. Sportcentere teniszpályával, úszómedencével, és persze eedzőteremmel szerelt, de amivel igazán kiemelkedik ezen a téren az az, hogy a szigeten egyedül itt lehet falat mászni. Nagysága ellenére barátságos, és épp méreteinek köszönhetően képes mindenféle igényt kiszolgálni. Itt a meditálni-, esetleg csak a természet közelségére vágyóknak is minden adott, sűrű növényzettel körbeültetett tava ugyanis tökéletes, ha el akarunk szakadni a modern közegtől.
Utolsó uticélunk, egyben szállásunk ezen a napon a Constance Belle Mare volt. Ez a hotel is hatalmas; egy keskeny sávban, hosszan terpeszedik a parton, melynek köszönhetően szobái jó része óceánra néző. Ebből azonban az is következik, hogy a távolságok az éttermek, a medencék, vagy akár az edzőterem között igen nagyok, ezért itt néha a legjobb elektromos kisautót kérni, elkerülve a hosszas sétákat. A Constance összességében egy remek választás a pihenésre, míg tizennyolc lyukú pályájával a golf szerelmeseinek egyenesen tökéletes.
A szigeten töltött második napunk majd' egésze e négy szálloda megtekintésével telt. A szombat már színesebb volt, és a szigetet is sikerült jobban megismerni, minderről azonban majd csak a következő posztban.
Sajnos akármennyire modern és technolgiailag jól felszerelt ország Mauritius, mégiscsak egy sziget az óceánon, ezer kilométerekre a kontinenstől. Szélessávú internet így nem igen akad, amiért a szállodákat bemutató galériák feltöltése csak az út utánra várható.